+36 (20) 548 7980 | +36 (76) 431 510 | info[@]kami-ker[.]hu | | Magyar | English | Deutsch

Mit tartalmaz a cigaretta?

Mit tartalmaz egy cigaretta?

Az, hogy mit tartalmaz egy cigaretta, mindig is érdeklődés és vita tárgya volt. A cigaretta elégése során sokféle mérgező anyag szabadul fel, amelyek közül néhány még rákkeltő is. A cigaretták speciális feldolgozásnak alávetett szárított dohányt tartalmaznak. A dohány biológiai hozzáférhetőségének és ízének javításához nélkülözhetetlen, amely egyébként keserű lenne, ez a folyamat magában foglalja az egészségre ártalmas anyagok önkéntes és akaratlan bevitelét a dohányba. Például a feldolgozás során a dohányban egy természetes biológiai reakció eredményeként nitrozaminok képződnek, miközben a termelő tevékenysége révén olyan anyagokkal gazdagodik, mint az ammónia és az acetaldehid. De ez még nem minden. A cigarettához használt dohány termesztése során a talajból, a levegőből és a műtrágyából olyan egyéb anyagokat vesz fel, amelyek égés után mérgezőek az emberi szervezetre.

Mit szabadít fel a cigaretta égése?

A legfrissebb bizonyítékok alátámasztják, hogy a cigarettában lévő dohány égése során több mint 4000 anyag keletkezik, amelyek közül legalább 250 mérgező/ irritáló az emberi szervezetre, 69 pedig nemcsak mérgező, hanem bizonyítottan rákkeltő hatással is rendelkezik az emberekre, gyermekekre, állatokra.

Amikor elszív egy cigarettát, ha 69 olyan anyag hatásának van kitéve, amely rákot okozhat. A cigaretta égésekor felszabaduló, kizárólag mérgező/irritáló anyagok közül említést érdemelnek: nikotin, szén-monoxid, hidrogén-cianid, toluol, aceton, a kátrány nagy része, ammónia, akrolein, akrilnitril, hidrogén – cianid és metil-amin.

Az égő cigaretta által termelt mérgező és rákkeltő anyagok közül azonban kiemelkednek: aromás aminok, dohányra jellemző nitrozaminok, formaldehid, kátrány policiklusos aromás szénhidrogénei, 1-3 butadién, benzol, kumén, kadmium, acetaldehid arzén, króm, berillium, etilén-oxid, nikkel, polónium-210 és vinil-klorid.

Mérgező anyagok

*Nikotin a dohány legreprezentatívabb anyaga, beleértve a cigarettában lévő dohányt is; mérsékelten mérgező alkaloid , amely nagyon nagy dózisban akár halálos is lehet az emberre. Dohányzáskor a cigarettában lévő nikotin vérnyomás- és pulzus- emelő hatást fejt ki. Továbbá, folyamatos fogyasztása esetén (ami a dohányosoknál fordul elő) a nikotin olyan anyag, amely fizikai függőséget okoz, ugyanúgy, mint a heroin és a kokain; ezért a dohányzók számára a nikotinhiány elvonási szindrómához – az úgynevezett nikotin-elvonási szindrómához – vezet, melynek fő tünetei a következők: fojthatatlan dohányzási vágy, szorongás, gyomorgörcs, hányinger, fejfájás, düh, ingerlékenység, depresszió és a dohányzás hiánya. koncentráció.
A nikotinelvonás akut fázisa jellemzően az utolsó cigaretta után 3 nappal kezdődik, és körülbelül 2-3 hétig tart.

*Szén-monoxid szagtalan és színtelen gáz, amely belélegzés után az emberi szervezetbe kerülve oxigén helyett hemoglobinhoz képes kötődni; a szén-monoxidnak való kitettség ezért a vér oxigénszintjének csökkenéséhez vezet, vagyis a vér oxigénszintjéhez, amelyet az emberi test különböző szerveinek életben tartására használnak fel. A szén-monoxid a cigaretták égésének terméke; ez azt jelenti, hogy akkor keletkezik, amikor a cigaretta ég. A szén-monoxid a cigaretta elégetése során keletkező termékek arányának 3-5%-át teszi ki.

Dohányzókban a cigaretta elégetése során felszabaduló szén-monoxid hozzájárul a szívizom iszkémiához ( szívroham angina pectoris ); terheseknél ráadásul a magzat normális növekedését is veszélyeztetheti (a vér oxigénszintjének csökkentésével ez utóbbiból kisebb mennyiség jut el a születendő gyermekhez).
A szén-monoxid az a gáz, amely általában az autók kipufogócsövéiből szabadul fel.

*Kátrány kifejezés körülbelül 90 mérgező és néha rákkeltő anyagból álló csoportra utal, amelyek jellemzően egy cigaretta égéséből származnak. Lehűlés után a kátrány lecsapódik, sárgásbarna színt és ragacsos megjelenést kölcsönöz. Dohányosoknál a kátrány „ragad” a cigarettát tartó fogakhoz és ujjakhoz, sárgásbarnára színezve azokat, és felhalmozódik a tüdőben, ahol a legrosszabb hatásai vannak. A cigarettában lévő kátrány mennyisége márkánként változik: valójában vannak olyan cigarettamárkák, amelyek több kátrányt tartalmaznak, mint mások.

*Ammónia amelyet főként tisztítószerek gyártásában használnak, egy nitrogénvegyület, amely színtelen, mérgező és szúrós szagú gázként jelenik meg. Az ammónia egy olyan anyag, amelyet önként adnak a cigarettához a dohányfeldolgozási fázisban, mivel stabilizálja a nikotint, és javítja annak biológiai hozzáférhetőségét (azaz a felszívódó mennyiséget), miután az emberi szervezetbe kerül.
A dohányzásellenes kampányok támogatói azzal vádolják a cigarettagyártókat, hogy ammóniát adnak hozzá a nikotinfüggőség jelenségének előmozdítása érdekében; végül is, amint fentebb említettük, az ammónia feladata a biológiai hozzáférhetőség javítása, ezáltal elősegítve a felszívódását (minél nagyobb a felszívódás, annál tartósabb a függőség).

*Aceton színtelen, gyúlékony, jellegzetes gyümölcsszagú folyadék, amelyet oldószerként használnak. A kozmetológiában a körömlakk eltávolítására használt vegyülettel megegyező vegyület, a cigarettában lévő aceton irritálja a légutakat és a szemet.

*Toluol illékony, erősen mérgező folyadék, jellegzetes szaggal, amelyet jellemzően az ipari területen használnak festékek, olajok, gyanták, ragasztók, lakkok, tinták, gumik, festékek és robbanóanyagok előállítására. Úgy tűnik, hogy a cigarettában található toluol káros a szív- és érrendszerre, a gyomor -bélrendszerre, a májra, a vesére, az idegrendszerre, az immunrendszerre, a bőrre és a nemi szervekre.

*Akrolein egy telítetlen aldehid, amely rendkívül mérgező az emberre. Különösen a cigarettában található és az égés során felszabaduló akrolein irritálja az orrüregek nyálkahártyáját és a gyomor nyálkahártyáját, jelentősen károsítja a tüdőt. Az akroleint az ipari területen használják biocidok előállítására. Rákkeltő hatást is feltételeznek, az ételek sütésekor is képződik, amikor a felhasznált olaj túlhevül.

*Hidrogén cianid, más néven poroszsav, rendkívül mérgező, illékony folyadék, amelynek gőzei keserű mandula illatúak. A cigarettában található hidrogén-cianid károsítja az ereket és a szívet; továbbá károsítja a légzőszerveket belsőleg bélelő hám csillóit, amelynek fontos feladata a tüdőbe irányuló káros anyagok ( baktériumok, vírusok, szennyezők stb.) kiürülésének gátlása és elősegítése.

Rákkeltő anyagok

Formaldehid az aldehidek kategóriájába tartozó kémiai vegyület, mérgező és rákkeltő az emberre, amely figyelemre méltó baktériumölő hatással rendelkezik; nem véletlenül, fő felhasználása a környezetbarát fertőtlenítő termékek gyártása.

A cigarettában található formaldehid felelős a szem- és légúti irritációért, rákkeltő hatását pedig azáltal fejti ki, hogy kedvez a nasopharynx karcinómának (vagy orrgaratráknak), a torokdaganatnak és a leukémiának. A formaldehidet egyes balzsamozási technikákban és a biológiai anyagok konzerválására is használják.

Benzol
Az aromás vegyületek szülője, a benzol illékony , színtelen folyadék, jellegzetes intenzív szaggal; nagy gyúlékonysági stabilitás jellemzi, a természetben alig található benzol, kivéve a kőolajban és az égési folyamatok során, mint például a tüzek és a vulkánkitörések.

Az emberek számára a benzolnak való fő kitettség a cigarettafüst és az autók kipufogógázai által szennyezett levegő.

Megbízható tanulmányok szerint a cigarettában található benzol mérgező és rákkeltő hatással van az emberi és állati szervezetre; különösen veszélyezteti a vér és a csontszövet egészségét, és a sejt- DNS károsodásának köszönhetően elősegíti a különböző rákos megbetegedések megjelenését, beleértve a szájrákot , az orrüregrákot , a laphámsejtes bőrrákot (vagy karcinóma laphámrákot ), a tüdőrákot. , mellrák , májrák , limfóma és leukémia .

A kátrány policiklusos aromás szénhidrogénei
https://www.my-personaltrainer.it/imgs/2019/06/10/cosa-contiene-sigaretta-sostanze-cancerogene-2-orig.jpegShutterstock
A PAH mozaikszóval is ismert policiklusos aromás szénhidrogének a kátrány rákkeltő összetevői; Valójában a tudományos tanulmányok bőségesen kimutatták, hogy ezek a kémiai vegyületek elsősorban a tüdő- és torokrák, másodsorban pedig a bőrrák, a húgyhólyagrák és a veserák megjelenésének kedveznek .

A cigarettában jelenlévő kátrány policiklusos aromás szénhidrogénei közül a fő a benzopirén.

A dohányra jellemző nitrozaminok
A dohány specifikus nitrozaminoi a dohánynövényben jelenlévő alkaloidok származékai, amelyek fő képviselője a nikotin. Kialakulásuk a cigarettához szánt dohány szárítása és feldolgozása során spontán módon fellépő nitrozációs reakció eredménye. Számos tudományos bizonyíték kimutatta, hogy a dohány specifikus nitrozaminoi rákkeltőek,  a tüdőrák, a hasnyálmirigyrák, a szájrák, a nyelőcsőrák és a májrák kialakulásának kedveznek.

Acetaldehid
Az acetaldehid egy kémiai vegyület, amely szobahőmérsékleten illékony, gyúlékony folyadék, nagyon szúrós és irritáló szaggal.

A cigaretták egyik összetevője, amely a dohány ízét édesíti, az acetaldehid képes károsítani a DNS-t azáltal, hogy elősegíti a rákkeltő folyamatokat .

Arzén rendkívül mérgező félfém, amely bizonyítottan rákkeltő hatással van az emberre. A cigaretta kis mennyiségű arzént tartalmaz; ez az arzén károsítja a szívet, az ereket, az idegrendszert és az emésztőrendszert, és megzavarja az emberi szervezet DNS-javító képességét, amely védekező mechanizmust jelent a daganatok ellen. A patkánymérgek jellemzően arzénalapúak.

Króm egy fényes, acélszürke színű, korróziónak és olvadásnak ellenálló keményfém, amely különféle ipari ágazatokban megtalálható, beleértve a zománcok és festékek gyártásához használt ágazatokat is. A hat vegyértékű krómként ismert oxidációs állapotban van, a króm rendkívül mérgező és rákkeltő tulajdonságokat kölcsönöz. A cigarettában található króm hörghuruthoz, gyomor-bélrendszeri betegségekhez, asztmához, gégegyulladáshoz, tüdőrákhoz és sinusrákhoz kapcsolódik.

Kadmium
A kadmium meglehetősen ritka fém, amelyet jellemzően újratölthető akkumulátorokban és vakolatok készítéséhez használnak. Nagy dózisban a kadmium mérgező, és több tanulmány szerint potenciálisan rákkeltő is lehet az emberre, úgy tűnik, hogy beavatkozik bizonyos DNS-javító mechanizmusokba. A cigarettában található kadmium az erek, a vesék, az idegrendszer és az immunrendszer károsodásának forrása; továbbá gyengíti a csontokat, ezáltal kedvez a töréseknek, rontja a termékenységet, és úgy tűnik, hogy összefüggésbe hozható a tüdőrák fokozott kockázatával.

Összegzés
A kadmium természetes expozíciója nem káros az emberre, hiszen a természetben jelenlévő fém mennyisége akkora, hogy azt szervezetünk a vesén keresztül komplikációk nélkül képes eltávolítani; ha azonban a természetes kitettséghez hozzáadjuk a cigaretta szokásos fogyasztásával összefüggő kadmium hozzáadásával a vesék már nem képesek az összes nehézfémet eltávolítani a szervezetből.

A dohányzás okozta károsodások, beleértve a passzív dohányzást is következőket érintik: a szív- és érrendszer, a légzőrendszer, az emésztőrendszer különösen a nyelőcső és a gyomor, a szájüreg, az agy, a fejbőr, a bőr, a csontok, nemi szervek. Továbbá nem szabad megfeledkezni arról, hogy a dohányzás káros a várandós nőkre, súlyosan megterheli a dohányos gazdasági erőforrásait, és keserves veszekedések oka lehet a család és a barátok között.

A cikk megírásával nem szeretnénk senkit manipulálni, egyszerűen csak a tényeket kívántuk összefoglalni és közzé tenni.