+36 (20) 548 7980 | +36 (76) 431 510 | info[@]kami-ker[.]hu | | Magyar | English | Deutsch

Szuterén lakás egészségügyi kockázata

Szuterén lakás egészségügyi kockázata

Szuterén lakás egészségügyi kockázata

A szuterént egykor kizárólag háztartási helységként vagy tárolásra használták. Manapság üzletek és lakóterek találhatók a részben vagy többnyire föld alatt kialakított szuterénekben.

Ha ilyen térben él vagy dolgozik fontos néhány alapvető szabály betartása és a szükséges óvintézkedés végrehajtása.

  • Az alagsorok gyakran nedvesek, amely környezet kedvez a penésznek. Bármilyen penészgomba, nem csak a fekete stachybotrys fajta, légzési problémákat okozhat. A penész spórák belélegzésével járó tipikus egészségügyi tünetek lehetnek orrfolyás, túlzott tüsszentés, köhögés, vizes szemek vagy száraz, viszkető bőr. Az allergiások szélesebb körű, intenzívebb légúti hatásokat szenvedhetnek, ideértve a légzési nehézségeket és a mellkasi szorítást. A penészesedés csökkentése érdekében használjon párátlanítót, tömítse le az alapon lévő repedéseket, és cserélje le a szőnyeget, parkettát kemény padlóval.
  • Az alagsorok elhelyezkedésükből eredően minimális természetes megvilágítást kapnak. A járművek hangja és az utcai zajok csökkentése, valamint a betörések elleni védelem miatt megfelelő biztonsági nyílászárókat kell felszerelni, melyek a kártevők ellen is védelmet nyújtanak.
  • A szuterén szellőztetése nem minden esetben megoldható ajtó vagy ablak nyitásával. Ilyen esetben szükséges a gépi szellőztetés kiépítése.
  • A szennyvízgázok nemcsak metánt, erősen mérgező ammóniát és hidrogén-szulfidot tartalmaznak, hanem oldószerekből és más vegyi anyagokból származó füstöket is, amelyeket a csatornába vezettek. A szennyvízgázok valószínűleg a száraz alagsori padlón keresztül jutnak az otthonába. Ha a vízgázcsapda, amely a gázok blokkolására szolgál, kiszárad, a csatornázógázok kiszivárognak az alagsorba. A szennyvízgázok miatt kialakuló egészségügyi problémák elkerülése érdekében rendszeresen öblítse le az alagsori padlót vízzel.
  • Az alagsorban üzemelő fűtési rendszerek megfelelő gondozás és karbantartás nélkül halálos égési melléktermékként szén-monoxidot képezhetnek. Ez a gáz ezután beszivároghat a ház többi részébe, ahol egészségügyi problémákat és tűzveszélyt okozhat. Ha van gáz- vagy olajégető kazán, évente ellenőriztesse azt, és használjon szén-monoxid-detektorokat az szuterén-ben és az emeleti helyiségekben.
    A szén-monoxid szagtalan, láthatatlan, csak akkor észlelhető, amikor a szén-monoxid-mérgezés tüneteit tapasztalják.
    – Enyhe expozíció: influenza-szerű tünetek, például fejfájás, orrfolyás, szemirritáció stb.
    – Közepes expozíció: álmosság, szédülés, hányás, zavarodottság, zavartság.
    – Súlyos expozíció: eszméletvesztés, agykárosodás, halál.
  • Az urán radioaktív bomlásából származó radongáz jelen van a talajban, a sziklákban és még a levegőben is, amelyet lélegzik. Egy ház vákuumként viselkedik, felszívva a föld alatti gázokat. A radon beszivároghat minden olyan nyíláson keresztül, amely érintkezésbe kerül a környező talajjal: az alapfalak és a padlólapok repedései, az építkezési illesztések, a hálózati vezetékek körüli rések és a tartócsapok, a padlócsatornák és a szivattyúk, a vízbevezetések stb. súlyos egészségügyi veszélyt jelent, különösen ha az expozíció meghosszabbodik.
    Ez egy egyszerű és megfizethető folyamat.Kis mennyiségben a radon nem jelent egészségügyi kockázatot, csak akkor ha zárt környezetben koncentrálódik, mint például az alagsorban.
    A magas kockázatú területeken a radon hajlamos arra, hogy átszivárogjon az alagsori repedésekbe. A radon ekkor csapdába eshet egy rosszul szellőző alagsorban, ahol veszélyeztetheti az ott tartózkodók egészségét, és potenciálisan növelheti tüdőrák kialakulásának kockázatát.

Ajánlás
Az egyetlen módja annak, hogy megtudja, van-e radon otthonában vagy munkahelyén, az, hogy megméreti a radonkoncentrációt.
Vállaljuk az ionizáló sugárzások műszeres mérését, valamint – igény szerint – a műszaki és gazdasági paraméterek optimális kiválasztásában is segítünk.