Mi az autizmus és hogyan lehet a legjobban kezelni?
Az autizmus az autizmus spektrumzavarnak nevezett súlyos fejlődési problémák egyik csoportja, amely korai gyermekkorban jelenik meg – általában 3 éves kor előtt. Bár a tünetek és súlyosságuk változó, az összes autizmus spektrum zavar befolyásolja a gyerekek kommunikációs és másokkal való interakciós képességét.
Az autista gyerekeknek általában három kulcsfontosságú fejlődési területén vannak problémái: a szociális interakcióban, a nyelvben és a viselkedésben. Egyes gyerekek korai csecsemőkorukban az autizmus jeleit mutatják. Más gyerekek életük első hónapjaiban vagy éveiben normálisan fejlődhetnek, de aztán hirtelen visszahúzódóvá vagy agresszívvé válnak, vagy elveszítik a már megszerzett nyelvtudásukat.
Az autizmus spektrumzavar korai felismerése javíthatja az életminőséget.
A korai jelek és tünetek felismerésével segítheti a gyerekeket a tanulásban, növekedésben és boldogulásban. Egyes gyermekeknél kora csecsemőkorban az autizmus spektrum zavar jelei mutatkoznak, mint például a szemkontaktus csökkenése, a nevükre való reagálás hiánya vagy a gondozókkal szembeni közömbösség. Mások életük első hónapjaiban vagy éveiben normálisan fejlődnek, de aztán hirtelen visszahúzódóvá vagy agresszívvé válnak, vagy elveszítik a már megszerzett nyelvtudásukat. A jelek általában 2 éves korban észlelhetők.
Az autizmus spektrumzavarban szenvedő gyermekek valószínűleg egyedi viselkedési mintával és súlyossági szinttel rendelkeznek – az alacsony működéstől a jól működőig.
Néhány betegségben szenvedő gyermeknek nehézségei vannak a tanulásban, és vannak, akiknél a normálisnál alacsonyabb intelligencia jelei mutatkoznak. Más gyerekek normálistól magas intelligenciával rendelkeznek. Miközben gyorsan tanulnak, nehezen tudnak kommunikálni, tudásukat alkalmazni a mindennapi életben, illetve alkalmazkodni a társas helyzetekhez. Mivel a gyermekeknél a tünetek egyedi keveréke lehet, néha nehéz meghatározni a tünetek súlyosságát. A súlyosság általában a károsodás mértékén és azon alapul, hogy ezek a károsodások hogyan befolyásolják a funkcionális képességeket.
Az autizmus spektrumzavarban szenvedő gyermekeknek problémái lehetnek a kommunikációs készségekkel és a szociális interakcióval.
A gyakori jelek a következők:
Nem válaszol a nevükre, vagy néha úgy tűnik, hogy nem hall.
Ellenáll az ölelkezésnek és a tartásnak, és úgy tűnik, jobban szeret egyedül játszani.
Rossz a szemkontaktusa és hiányzik az arckifejezése.
Nem beszél, vagy késleltetett beszéde van, vagy elveszíti korábbi képességét, hogy szavakat vagy mondatokat mondjon.
Nem lehet beszélgetést indítani vagy folytatni.
Rendellenes hangnemben vagy ritmusban beszél, és használhat énekhangot vagy robotszerű beszédet.
Szó szerint ismétli a szavakat vagy kifejezéseket, de nem érti, hogyan kell használni őket.
Úgy tűnik, nem érti az egyszerű kérdéseket vagy utasításokat.
Nem fejez ki érzelmeket vagy érzéseket, és úgy tűnik, nincs tudatában mások érzéseinek.
Nem mutat, és nem hoz tárgyakat, hogy megosszák az érdeklődésüket.
Helytelenül közelíti meg a társadalmi interakciókat azáltal, hogy passzív, agresszív vagy zavaró.
Nehezen ismeri fel a nonverbális jelzéseket, például értelmezi mások arckifejezését, testhelyzetét vagy hangszínét.
Az autizmus spektrumzavarban szenvedő gyermekek korlátozott, ismétlődő viselkedési mintákkal, érdeklődési körrel vagy tevékenységekkel rendelkezhetnek, beleértve:
Ismétlődő mozdulatokat hajt végre, például kézlengetést, ringatást vagy pörgetést.
Olyan tevékenységeket végez, amelyek önkárosító hatást okozhatnak, például harapás vagy fejverés.
Sajátos rutinokat vagy rituálékat alakít ki, és a legkisebb változástól is ideges lesz.
Koordinációs problémái vannak, vagy furcsa mozgásmintázatai vannak, és furcsa, merev vagy eltúlzott testbeszéde van.
Lenyűgözik egy tárgy részletei, például egy játékautó forgó kerekei, de nem érti a tárgy általános célját vagy funkcióját.
Szokatlanul érzékeny a fényre, hangra vagy érintésre, de közömbös lehet a fájdalomra vagy a hőmérsékletre,
Nem vesz részt utánzó, látszatjátékban vagy kooperatív játékban más gyerekekkel.
Rendellenes intenzitású vagy fókuszú tárgyra vagy tevékenységre rögzít.
Csak néhány meghatározott ételt akar enni, vagy elutasítja a bizonyos állagú ételeket.
Néhány gyermek jobban elkötelezi magát másokkal, és érésük során kevesebb viselkedészavart mutat.
A legkevésbé súlyos problémákkal küzdők végül normális vagy közel normális életet élhetnek. Másoknak azonban továbbra is nehézségeik vannak a nyelvi vagy szociális készségekkel, és a tinédzser évek súlyosabb viselkedési és érzelmi problémákat okozhatnak.
A jelek és tünetek alapján, ha úgy gondolja, hogy gyermekének autista spektrumzavara lehet, beszélje meg ezt a gyermek orvosával. Bár az autizmust nem lehet gyógyítani, az intenzív, korai diagnózis és kezelés nagy változást hozhat sok betegségben szenvedő gyermek életében.
A kezelés végső célja a gyermekek működési képességének növelése, a tünetek csökkentése, valamint a gyermekek fejlődésének és tanulásának elősegítése. Az autizmus tünetei és súlyossága nagyon eltérő. Így az autizmussal diagnosztizált gyermekek kezelési lehetőségei is eltérőek. Jellemzően a kezelési lehetőségek magukban foglalhatnak egyénre szabott viselkedési beavatkozásokat, beszéd- és foglalkozásterápiát, gyógyszereket és egyéb terápiákat, amelyek az egész családot érintik.