A sugárzás orvosi alkalmazása terhesség alatt

A sugárzás orvosi alkalmazása terhesség alatt

Ha egy terhes nőt sugárzásnak tesznek ki, akkor fejlődési rendellenességek léphetnek fel a magzatnál. Ezenkívül a gyermeknek fokozott a rák vagy leukémia kialakulásának kockázata. Ezért a sugárvédelmi irányelvben megfelelő rendelkezések vannak a születendő gyermekek védelmére. Ennek megfelelően, mielőtt az ionizáló sugárzást orvosi diagnosztikában vagy terápiában alkalmaznák, a vizsgáló orvosnak minden reproduktív életkorú nőt meg kell kérdeznie, hogy terhes vagy terhes.

Alternatív technikák kiválasztása

Ha a terhesség megerősítést nyert, vagy azt nem lehet egyértelműen kizárni, akkor a sugárzás alkalmazásának szükségességét ki kell mérni, figyelembe véve a kockázatok és az előnyök különösen gondos egyensúlyát. A vizsgálatot lehetőség szerint a terhesség végéig el kell halasztani, vagy meg kell fontolni az alternatív technikákat (alacsonyabb sugárzási dózissal vagy anélkül, például ultrahanggal).

A magzat ultrahang diagnosztikája

Tilos a szonográfiát terhes nőkre alkalmazni nem orvosi célokra. Ez magában foglalja a videókat is, azaz a magzatról történő képalkotást orvosi indikáció nélkül.

Biológiai sugárzási hatások

Különbséget kell tenni a biológiai sugárzás két kategóriája között: determinisztikus és sztochasztikus sugárzási hatások.

• Determinisztikus hatások (más néven „szöveti reakciók”) a sejtek tömeges elpusztításán keresztül alakulnak ki egy szervben vagy szövetrendszerben: Ha túl sok szövetsejt elpusztítása egyensúlyhiányhoz vezet a sejtek feltöltése és a sejtvesztés között, és ha ez az egyensúlyhiány meghaladja a kritikus küszöböt szinten, az érintett szerv vagy szövet megsérült. A determinisztikus hatásokhoz küszöbdózisokat kell feltételezni, amelyek alatt az elpusztított sejtek száma túl alacsony ahhoz, hogy tartósan károsítsák a szervek és szövetek működését. A küszöbérték felett a determinisztikus hatások súlyossága növekszik az adag növelésével.
• A sztochasztikus hatások a sejtek genetikai információinak ( DNS ) változásaiból származnak. A sejtszabályozó mechanizmusok így megzavarhatók. Ezek a hatások később rosszindulatú betegségekhez, például rákhoz vagy leukémiához vezethetnek. A sugárterhelés és a rák vagy leukémia kialakulása között van egy úgynevezett latencia-időszak, amely több évig vagy akár évtizedekig is eltarthat. A sztochasztikus hatások valószínűsége növekszik az adag növelésével. A küszöbérték – a deterministikus hatásokhoz hasonlóan – nem feltételezhető.

Hatások

A születendő gyermek fejlődési rendellenességei a sugárterhelés determinisztikus hatásai közé tartoznak. Előfordulásuk nemcsak a sugárzás dózisától függ, hanem a még nem született gyermek fejlődési stádiumától, így a terhesség során a sugárterhelés időpontjától is.

• A terhesség korai fázisa: a sugárterhelés a megtermékenyített pete implantációjának kudarcához vagy halálához vezethet. Ennek a hatásnak a dózisküszöbértéke legalább 50-100 milliszievert ( mSv ) (méhdózis).
• A terhesség 4. és 10. hete között (az utolsó időszak első napjától számítva): az úgynevezett organogenezis során a sejtek megosztódnak és differenciálódnak. Embrionális szervi primordia alakul ki, például a szív és az idegrendszer számára. Ebben a szakaszban fennáll a rendellenességek veszélye. Az állatkísérletek során megfigyelték a dózisküszöböt. Embereknél a dózis küszöbértéke legalább 50–100 mSv .
• A terhesség 10. hetétől: ettől az időtartamtól kezdve a sugárterhelés az agy rossz fejlődéséhez vezethet. A Hirosima és Nagasaki atombomba túlélõi esetében a mentális retardációt gyakrabban figyelték meg azoknál a gyermekeknél, akiket a terhesség ezen fázisa alatt az atombombázások méhében kitették. Ennek a sugárzásnak a körülbelül 300 mSv küszöbértékét feltételezzük.

A szokásos radiológiai és nukleáris orvostechnikai diagnosztika körében végzett egyedi vizsgálatot illetően általában nem haladják meg a születendő gyermek 50 mSv-es küszöbértékének a legalacsonyabb becsült értékét. Egy szokásos radiológiai vagy nukleáris orvoslásos vizsgálat során a születendő gyermek dózisa általában jóval 50 mSv alatt van, vagyis a küszöbérték becsült legkisebb értéke.

A sztochasztikus késői hatások előfordulásának valószínűsége nem függ a még nem született gyermek fejlődési stádiumától. Megállapított ténynek tekintik, hogy a rák kockázata, különös tekintettel a leukémia kockázatára, növekszik azokban a gyermekekben, akik a méhben sugárterhelésnek vannak kitéve.

Vállaljuk az ionizáló sugárzások műszeres mérését, valamint – igény szerint – a műszaki és gazdasági paraméterek optimális kiválasztásában is segítünk.